A kamutliszt

A kamut ősi, tápláló gabona, mely Egyiptomból származik. A gabonafélék fáraójának is nevezik. Azon kevés gabonafajták egyike, mely nem mutálódott más gabonafélékkel, nem nemesítették és kizárólag ökológiai gazdaságokban termesztik.

Kiváló beltartalmi értékű ősi búzafaj. Az összes ma ismert gabonafélénél több energiát, esszenciális aminosavat, ásványi anyagot, egyszeresen- és többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. Szerkezete leginkább egy jó minőségű durumbúzáéhoz hasonlít. Fehérjetartalma 15%, a közönséges búzánál 20-40%-kal több fehérjét tartalmaz. Szénhidrát tartalma alacsony, ennek jelentős hányada keményítő. Héjában és magjában rostok, pektin, lignin, cellulóz található. Jelentős az E-vitamin, B1-vitamin, B2-vitamin, B3-vitamin, foszfor, magnézium, vas, cink és szelén tartalma. Már 200 g kamutból sütött pékáru fedezi az ember napi nyomelem szükségletét.

Íze kicsit édes, mogyoróra és vajra hasonlít.

Felnőttek és gyerekek is szívesen fogyasztják, íze nem tér el jelentősen a megszokott gabonából készült élelmiszerektől. A szervezet megterhelése nélkül biztosít energiát és jóllakottság érzést hosszú időn keresztül. Tartalmaz glutént, de a hagyományos gabonáknál ritkábban vált ki allergiás reakciókat, ezért az orvosok szokták javasolni azoknak a betegeknek is kipróbálásra, akik rosszul tolerálják az általános elterjedt gabonaféléket. Ezt az International Food Allergy Association (IFAA) vizsgálata is alátámasztja, mely szerint: „A legtöbb beteg számára, aki búza-túlérzékenységben szenved, a kamut kiváló helyettesítője lehet a normál búzának.”

Mivel glikémiás indexe alacsony (GI: 45), cukorbetegeknek és diétázóknak is ajánlott. Könnyű emészthetősége miatt a gyomor problémákkal szenvedők is fogyaszthatják, jó hatással van az immunrendszerre is. Segíti a májat a méregtelenítésben.

A kamut csírázás közben többféle enzimet állít elő.

A kamut különleges ízével és értékes beltartalmi anyagaival fontos gabonaféle. Sokféleképpen felhasználható, például kenyerek és pékáruk sütéséhez, főzéshez, tésztafélék készítéséhez (akár tojás nélkül is), müzlikbe stb. Sokan még tönkölybúzánál is jobbnak tartják, mert nem csak az íze különleges, de sütési tulajdonsága is kiválóak, melyet magas sikér tartalmának köszönhet. A kamutból készült teljes kiőrlésű gabonakenyér sokáig friss marad, ízletes, könnyű, belsejének színe világos.

EGY RENDKÍVÜL FONTOS FILM ARRÓL, MI IS ZAJLIK A TALAJBAN, A TALAJJAL.... ÉS MI A KÖVETKEZMÉNYE MINDENNEK RÁNK NÉZVE

Hogyan jutottunk el talajaink tápanyagtartalmának drasztikus csökkenéséhez, ami miatt szinte "üres" zöldségeket és gyümölcsöket eszünk? 
Amik állítólag "egészségesek"; holott ma már egyáltalán nem minden zöldség és gyümölcs egészséges. Mit tett mindezért a nagyüzemi mezőgazdaság, és miért életbevágó, hogy visszataláljunk a természetes, kímélő mezőgazdasághoz, ami nem kizsigereli a földet és az élőlényeket, hanem segíti az élet, a tápanyagok körforgását.
Tudjuk-e valójában, mivel jár az, hogy olyan élelmiszereket vásárolunk (a boltban), amivel éppen ezt a fajta kizsigerelő gazdálkodást támogatjuk? Ha megnézzük ezt a szűk egy órás filmet, máris többet tudunk arról, miért fontos alternatívákat keresnünk - mint amilyen például egy kosárközösség, ami éppen a szelíd, kíméletes gazdálkodási módból származó termelők munkáját támogatja, és igyekszik megteremteni a lehetőséget, hogy az emberek hozzájussanak az általuk létrehozott terményekhez.

A mögöttünk álló néhány hónap működés már elég ahhoz, hogy a kosárközösség minden résztvevője (gazdák, vevők és szervezők) lássa és tapasztalja azt, mit is jelent a kosárközösségben való részvétel - és mi az, amire büszkék lehetünk.
A gazdák büszkék lehetnek arra, hogy részt vállalnak egy olyan vásárlóközösségben, ami nem profitalapú, nem csak és kizárólag a bevétel számít és adott esetben ők is elviselik a forgalom ingadozását olyan célok érdekében, melyekre nyugodtan mondhatjuk, hogy a gazdaság szférájában egyedülálló módon emberi szempontoknak számítanak -- úgymint kapcsolatépítés, közösségalkotás, az egy térségben élőkkel való szolidaritás, kölcsönösség, környezetvédelmi és ökológiai szempontok, és még sorolhatnám. Emellett alkalmazkodnak és türelmet tanúsítanak.

A vevők büszkék lehetnek arra, hogy eddigi gyakorlatukon változtatva tudatosabban, előre tervezetten vásárolnak, és a gazdákhoz hasonlóan ők is türelemmel vannak magasabb célok érdekében akkor, amikor valami nem úgy, nem azonnal, nem az elvárásoknak megfelelően történik. Mert bizony itt előfordul, persze nem gyakran, hogy egy áru véletlenül elcserélődik, lemarad, vagy valami más, előre nem várt dolog történik. Itt már nincs az a jól megszokott kényelem, ami a boltban -- és ami nagyon fontos, a természet rendjéhez is képesekké válunk alkalmazkodni, mivel nálunk nincs déligyümölcs és egyéb külföldi áru, és minden csak akkor kapható, saját idényében, amikor annak eljön az ideje a természetben. A fogyasztók már nem pusztán fogyasztók - hanem ismét emberekké válnak, akik más emberektől (és nem arctalan cégektől) vásárolnak saját maguk készítette termékeket. Ők is alkalmazkodnak, és lemondanak a megszokott, de rossz kényelmi megoldásokról, amit a hagyományos kereskedelem kínál és amik bár rövid távon jónak tűnnek, hosszútávon azonban romboló hatásuk van az élet sok területén.

A szervezők pedig büszkék lehetnek arra, hogy volt bátorságuk belevágni egy számukra teljesen ismeretlen dologba, melynek láthatósága, nyilvánossága van, egy egész térség életére hatással van/lehet, változtathat rossz fogyasztói szokásokon, elindítva új szemléleteket, hozzáállást nem csak gazdasági, de közösségi szempontból is - és mindezt nem csak magukért, hanem másokért is teszik.

Nemrég a szolnoki kosárközösség alapítójával készült videót osztottuk meg itt, valamivel korábban pedig az ország egyik legnagyobb, legrégebbi kosárközössége, a Nyíregyházi Kosár vezetőjét hallhattuk.
Most a pécsi kosárközösséget bemutató kisfilmet tekinthetitek meg, szélesítve a rálátást az országban működő hasonló célú közösségekre. Ebből azt is megtudjuk, hogy szinte minden kosárközösség kicsit másképp működik, a helyi viszonyokra és igényekre szabva. A pécsi rendszerben például nem találkoznak közvetlenül a vevők és a termelők, hanem a vásárlók részére a szervezők készítik össze a termékeket és ők is adják át. Vannak azonban olyan programlehetőségek, melyeknek keretein belül a vásárlók megismerhetik a termelőket, például az egyes gazdaságok meglátogatásával.

Mi az a vadkovász?

Ezt a szót nem szívesen használom, de sajnos muszáj a kovász elé tennem a „vad” kifejezést, mert sokan használják az élesztős előtésztát kovásznak, így egyértelműbb, hogy miről is van szó pontosan. Azt persze tudnunk kell, hogy akik a „vad”kovászos kenyér mellett tették le az esküt, azok egy idő után már csak annyit mondanak, hogy kovász vagy kovászos kenyér. Nincs ebben semmi meglepő. Mégiscsak ez az igazi kovászos.
A vadkovász vagyis a kovász cirka 15-25 nap türelmes munkájával lisztből vízből és ezeknek az alapanyagoknak napi frissítéséből létrehozott tejsav és egyéb baktériumok mikro-kultúrája, melyet  ha beledagasztunk a kenyérbe (amit alapesetben csak lisztel vízzel keverünk össze, de semmiképpen sem élesztővel), akkor a kenyerünk bár hosszabb idő alatt, de gyönyörűen megkel. Ha a kovászunk működik, vagyis élettel teli, akkor igazi kenyércsodákat süthetünk vele.
Mivel ez a kovászfajta sokkal érzékenyebb, mint az élesztős változatok, ezért több türelmet, szakértelmet kíván az elkészítése. Ez már csak abból is jól látszik, hogy napjaink 2-3000 magyar pékségből csupán maroknyi nevelget kovászt és süt ilyen típusú kenyeret. Már csak ezért is fontos volt, hogy létrejöjjön ez az oldal…
Míg az élesztős sütőszeres kenyérnek az elkészítéséhez 2-3 óra bőven elég, addig a kovászoshoz minimum 6-8 óra szükségeltetik. Hűtős kelesztéssel lesz a kenyér tökéletes és így ropog olyan emblematikusan, azonban a kovászolással együtt mindez akár 30 órát is igénybe vehet.
Szeretném még itt röviden megemlíteni, hogy a vadkovászos kenyér élettani hatása is más, mert a kovászolással a baktériumok glutént bontanak, így tulajdonképpen egy „előemésztési” (elnézést a kifejezésért, de mégiscsak erről van szó) folyamat zajlik le, amivel kenyerünk „könnyebb” lesz és kevésbé terheli meg a szervezetet. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire finom, mennyire ropogós, mennyire az, aminek lennie kell: igazi kenyér.